Ha összeadjuk az állam, a vállalatok és a háztartások adósságát Kínában, akkor kiderül, hogy a GDP értékének a 240%-át kapjuk meg. Ez nagyon magas érték nemzetközi összehasonlításban és a kétszerese a 2008-as mutatónak. Akkor a nagy pénzügyi válság idején Kína képes volt kezelni a problémát, most viszont lehet, hogy épp az adóssága lesz a válság elindítója.
Egymillió eurós (310 millió forint) kártérítés megfizetésére ítélte a versailles-i fellebbviteli bíróság azt a volt brókert, akit a Société Générale francia bank 2008-as 4,9 milliárd eurós (1500 milliárd forint) veszteségéért részben felelősnek tart.
A bróker vagy a bank a felelős a 4,9 milliárd eurós bukásért? Erről kell döntenie a bíróságnak Versailles-ban. Az ügyész júniusban általános megdöbbenést keltett, amikor kimondta: nem a bróker a felelős a hatalmas összegű bukásért, hanem a bank, amely nem ellenőrizte kellőképp hazardírozó emberét.
A horribilis büntetés kifizetése alapjaiban rendítené meg Németország legnagyobb bankját, mely a 2008-as pénzügyi válság óta nem képes magára találni. A washingtoni igazságügyi minisztérium éppen a válság idején végrehajtott stiklik miatt sújtotta 14 milliárdos rekord pénzbüntetéssel a pénzintézetet.
Gazdasági fellendülést és növekvő politikai integrációt reméltek az eurótól az alapító atyák 1993-ban. Egyik sem következett be - állapítja meg új könyvében a Nobel-díjas Joseph Stiglitz.
A pénzügyi világ hangulatváltozásainak egyik legbiztosabb indikátora az úgynevezett luxusescortok iránti kereslet alakulása – főleg a pénzügyi központokban. A válság beütése idején ez markánsan esett, most azonban stabil emelkedésben van, ami azt mutatja, hogy jól megy a bankok és brókercégek munkásainak.
Görögországnak nem lesz szüksége egy újabb mentőcsomagra, mivel nincsenek akut fizetési problémái, de ha nem kap lehetőséget a humanitárius válság leküzdésére, akár népszavazást is kész tartani az euróövezeti tagságról.
A kockázatokat lehet számszerűsíteni, de a kockázatnak nem minden elemét lehet előre kiszámolni, és ez vezetett a 2007-08-as pénzügyi válsághoz – hangsúlyozta Soros György magyar származású amerikai pénzügyi befektető a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott előadásában.
Az európai bankok folytatják hiteleik előtörlesztését az Európai Központi Banknak (EKB), amely a pénzügyi válság idején sietett a bankszektor megsegítésére.
A formálisan a Lehman Brothers összeomlásával indult pénzügyi, majd gazdasági válságért felelősnek nevezhető bankárok és cégvezetők feje nem fájhat túlzottan, sokat nem kellett leadniuk korábbi életszínvonalukból, továbbra is luxuskörülmények között élnek luxusingatlanokban, s csak elvétve bajlódnak bocsánatkéréssel, lelkiismeretfurdalással.
A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően többször is heves viták fókuszába került a bankok tevékenysége mind a nemzetközi porondon, mind Magyarországon. Hazánkban a devizahitelezéshez kapcsolódó feszültségek ezeket a vitákat időről-időre még inkább felerősítik. A Bankmonitor.hu reprezentatív kutatása azt kívánta feltárni, hogy az átlagember ma hogyan ítéli meg saját banki szolgáltatóját, a bankokat általában, hogyan vélekedik a bankok által alkalmazott költségekről, valamint mit gondol a bankok és a kormányzat viszonyáról. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) nem azért hozták létre, hogy folyamatosan az európai gondok megoldását segítse, ezért a washingtoni székhelyű szervezet később visszatérhet elsődleges feladataihoz.
Kína bankjai most több "mérgező eszközzel" rendelkeznek, mint amennyivel a nyugati bankok rendelkeztek a 2008-as pénzügyi válság idején – állítja Carlson Block befektetési guru, a Muddy Waters Research alapítója. A befektetési guru ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt.
Az állami támogatás megvonása miatt pénzügyi válságba került a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), pénteki sajtójelentések szerint a pártközpont dolgozóinak már fel is mondtak.
A lakáshitel nem fizetésének nem kell mindenképpen árverezésbe torkollnia, a bankok azzal ugyanis sokszor kifejezetten rosszabbul járnak, mintha kiegyeznének az adóssal. Amellett, hogy a hiteleseknek is jobb a megegyezés, a bankok hirtelen nagyot buknának, hiszen a kényszer-árverezés során jelentős veszteségeket kel lenyelniük a piaci árhoz képest, előfordult, hogy csak 35 százalékához jutottak hozzá.
Sötét, merő szarkazmus, hideg. Jön a Finoman megölni őket, egy baljós, fickós masszív thriller. Nézze meg az előzetest – ha szereti a Tarantino-filmeket, ez is tetszeni fog.
Bill Clinton volt amerikai elnök nemrég Görögországba látogatott, hogy jelen legyen a görög üzleti körök és diaszpóra által életre hívott Hellenic Initiative non-profit szervezet megalakulásán, mely a gazdasági válság által érintett görög emberek helyzetén javítana. Clinton sok mindent nem tud tenni az ügy érdekében, de megértően hallgatta meg a görög kormányfő panaszáradatát.
A nehezen behajtható, részben behajthatatlan tartozások növekvő volumene mára régiószerte kihívások elé állítja a bankokat. Igazi megoldást csak az általános gazdasági fellendülés hozhat, a problémák középtávú kezelésére mégis léteznek eszközök.
Nincs számottevő hatása a magyarországi pénzügyi állapotoknak a Vienna Insurance helyzetére, a bécsi biztosító csoport zsebből kezeli a helyzetet, bevételeinek ugyanis csak nagyon kis része képződik Magyarországon.
